Ha nem tudnád…

Ez az oldal tulajdonképpen egy “Súgó”.

Itt olyan információkat olvashatsz amelyek ismerete fontos lehet a különböző büntetések elkerülése érdekében. Valamint olyan híreket, amelyek fontosak lehetnek vállalkozásod működésének szempontjából.

Tartalom:
Felelősség biztosítás
Munkaügyi ellenőrzés
APEH ellenőrzés

Javaslatok a cégek felelősségbiztosítására

Forrás:MTI

A vörösiszap-katasztrófa nyomán új szabályokat javasol a biztosítók szakmai szövetsége a hatósági engedélyköteles tevékenységekhez szükséges kötelező felelősségbiztosításokra. A szervezet szerint minimumlimiteket kell meghatározni, és a biztosítás meglétét folyamatosan ellenőrizni.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) indítványozza, hogy minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező felelősségbiztosítást kötni - ezt a kormánynak készített, az ajkai vörösiszap-katasztrófa következményeit összegző jelentésében fogalmazza meg.

A szakmai szervezet szerint a felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőrizniük kell, és a minimumlimitek mellett minimális fedezeti kört is meg kell határozniuk. Ezzel párhuzamosan javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit, és azokat igazítsák a tényleges kockázatokhoz.

A közlemény Molnos Dániel főtitkárra hivatkozva szól arról, hogy a magyar jogi szabályozás a felelősségbiztosítások esetében jelenleg nem egységes és nem átfogó. Kötelező jelleggel törvény írja elő a felelősségbiztosítást, a részletszabályokat viszont már miniszteri rendeletek határozzák meg. Ez okozza az egységes szabályozás hiányát, hiszen minden minisztérium a saját belátása szerint alakítja ki a rendelet formáját és tartalmát.

További probléma, hogy a hatóságok jellemzően csak a tevékenységi engedély kiadásakor ellenőrzik a felelősségbiztosítás meglétét, a későbbiekben már nem, így számos esetben hiába kötelezi törvény a felelősségbiztosítás megkötését, a vállalkozások minden hátrányos következmény nélkül tudnak ennek hiányában is működni.

Általános jelenség, hogy a törvényben csak azt rögzítik, hogy a tevékenység végzéséhez kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezni, de a minimális kártérítési limitet nem, vagy nagyon alacsony összegben határozzák meg. Így például a klasszikus felelősségbiztosítások közül a környezetszennyezési felelősségbiztosítások mellett nincs minimumlimit az általános felelősségbiztosításnál, a munkáltatói felelősségbiztosításoknál, a szolgáltatás felelősségbiztosításnál és a termék-felelősségbiztosításnál sem. A kötelező szakmai felelősségbiztosításoknál nincs alsó limit meghatározva, egyebek között az egészségügyi szolgáltatóknál sem.

A MABISZ közleménye szerint a tevékenységenként eltérő szabályozást elsősorban a szakmai szervezetek - kamarák, egyesületek, szövetségek - érdekérvényesítő tevékenysége határozza meg. Érvelésük szerint a magas kártérítési limit magas díjat eredményez, amely az egyes vállalkozások számára piacra lépési akadályt jelenthet, illetve a már működő vállalkozások számára pénzügyi nehézségeket okozhat.

2010-ben mire van kihegyezve a munkaügyi ellenőr?

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2/A-a értelmében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden évben köteles közzétenni munkaügyi ellenőrzések adott évre vonatkozó irányelveit.

Lássuk csak!

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter ellenőrzési irányelve az aktuális foglalkoztatási folyamatokra, a foglalkoztatási célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a jogszerű foglalkoztatást leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a foglalkoztatási szempontból legnagyobb kockázatot jelentő foglalkoztatói, illetőleg munkavállalói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza a munkaügyi hatóság ellenőrzési erőforrásainak felhasználását.

Az ellenőrzési irányelv tartalmazza az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.

Az ellenőrzések száma érje el az összes foglalkoztató 5%-át

Az ellenőrzési irányelv általános elvként rögzíti, hogy a munkaügyi ellenőrzések célja a munkavállalók alá-, fölérendeltségéből adódó kiszolgáltatott helyzetének csökkentése, a rendezett foglalkoztatási viszonyok biztosítása.

Az eljárások során az OMMF-nek törekednie kell arra, hogy az ellenőrzések eredményeképpen a munkavállaló jogvédett érdekei szempontjából megfelelõ intézkedés szülessen. Mindemelett az is deklarálásra került, hogy jogalkalmazási gyakorlatában érvényre kell juttatni az ügyféli jogok és a következetesség korábbiaknál is szigorúbb érvényesülését.

Ez a folyamat egyébként jól illeszkedik azon változások ívébe, melyek deklaráltan az OMMF szakmaiságát, a határidők betartását hivatottak minden korábbinál jobban szolgálni.

Továbbra is kiemelt terület a bejelentés nélküli foglalkoztatás, illetve annak minősített esetei

A munkaügyi ellenőrzések kiemelt feladata 2010-ben is a munkaszerződés, illetve az adóhatósági nyilvántartásba való bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi érdekeinek és pihenéshez való jogának biztosítására, valamint a tényleges munkaidő megfelelő nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése.

Az ellenőrzéseknek minden esetben törekedniük kell a szerződésekben lévő valótlan elemek kiszűrésére, különösen a részmunkaidőre bejelentetett munkavállalók teljes munkaidőben történő foglalkoztatására.

Az OMMF 2010-ben törekedni fog a valós foglalkoztatási viszonyok feltárására, illetve arra, hogy az alvállalkozói láncolatok mögé bújt tényleges foglalkoztatók a felelősség alól ne tudjanak mentesülni.

Csak úgy, szinte mellékesen…

…ezen kitétel gyakorlati végrehajtásához jelenleg minden jogszabályi feltétel és eszköz nem adott az OMMF részére, ezáltal kétséges a vállalás maradéktalan teljesítése ez ügyben.

Munkaidő nyilvántartások ellenőrzése kiemelt feladat 2010-ben

A munkavállalók anyagi érdekeinek és pihenéshez való jogának biztosítására, valamint a tényleges munkaidő megfelelő nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése kiemelt feladat 2010-ben.

Munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartáson szereplő adatokat rendszerint összehasonlítják egyéb nyilvántartások adataival, a hitelesség eldöntése végett. Általában a munkaidő beosztás, a szabadság nyilvántartás, valamint az egyéni bérelszámolásokon szereplő adatok kerülnek egybevetésre, ugyanakkor az sem ritka, hogy egyéb, nem munkaügyi nyilvántartásokkal kerül összehasonlításra a munkaidő nyilvántartás. Ilyen lehet például a vagyonvédelemben az őrnapló, eseménynapló, kulcsátvételi napló, vendéglátásban a standolási napló, takarítási napló, kereskedelemben HACCP nyilvántartások, pénztárjelentések, szállítóiparban menetlevél, menetíró lapok, stb.

***

Ha téged dob ki a gép, mire számíts?

Ebben az évben - mint az adóhatóság ellenőrzési irányelveiben is szerepel - könnyebben kerülnek az APEH látókörébe azok a cégek, amelyek alacsonyabb összeg után fizetnek járulékot, holott a tevékenységre jellemző keresetük ennél magasabb. Ez komoly fejtörést okoz elsősorban az egyéni vállalkozásoknak a tevékenység piaci értékének meghatározása a járulékalaphoz viszonyítva. Nem érdemes bajlódni a piaci érték meghatározásával, hanem a tényleges vállalkozói kivét összege után célszerű megfizetni a járulékot. A törvény szerint ez az összeg nem lehet kevesebb, mint a minimálbér összege.

A legtöbb könyvelő azt tanácsolja, hogy elég a minimálbér után megfizetni a járulékot, ha nem történik vállalkozói kivét. Ez azonban nehezen védhető álláspont. A nulla forint vállalkozói kivét célja ugyanis legtöbb esetben az adóelkerülés, vagyis, hogy ne kelljen szja-t fizetni a kivét után, csak járulékot. Az így a cégben tartott összeget inkább osztalékágon veszi ki az egyéni vállalkozó. Feltehetően pont ennek a kiskapunak a bezárására született meg a tevékenység piaci értéke az szja vonatkozásában. Ha nyugodtan a szeretnél aludni és nem az APEH-ellenőrzéssel álmodni, az akkor jársz el helyesen, ha legalább a minimálbér összegének megfelelő vállalkozói kivétet veszel minden hónapban, és ez után megfizeted a járulékokat és az szja-terhet is.

Számíthatsz ellenőrzésre akkor is, ha bevallásodban nem jelölsz meg olyan alkalmazottat, aki után járulékot kell fizetned. Magyarán, ahol a tagok ingyenes megbízási jogviszonyban vagy segítő családtagként látják el tevékenységüket.

Segítő családtagként díjazás ellenében közreműködhet a vállalkozásban az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, illetve a polgári jog ismeri az ingyenes megbízási jogviszonyt is, ám abban az esetben, ha megállapítják, hogy a segítő családtag egyben tagi jogviszonyban is áll, úgy nem lehet eltekinteni a társas vállalkozói jogviszony, valamint a vonatkozó adójogi jogkövetkezmények megállapításától! A főfoglalkozású társas vállalkozókra, akik a társaságban személyesen közreműködnek, ugyanígy meg kell állapítani a járulékfizetési kötelezettséget.

Az már gyanús, ha egy magánszemély, aki térítésmentesen látja el ügyvezetői tevékenységét, a cég alapításakor még nem akar bért kivenni. Ilyen esetben felmerülhet, hogy a tulajdonos amiatt hagyja a cégben a pénzt azaz a munkabért, hogy megspórolja az ügyvezető munkabére után fizetendő járulékokat. Egy ilyen tárgyú vizsgálat során az APEH revizorai arra voltak kíváncsiak, miért nem a cégalapítással egyidőben kötötték az ügyvezetővel a munkaszerződést.